Menü

Ügyfélszolgálat

+36 (70) 314 9095

 

Deboti Blog

Repei Tamás írása
 
Régóta meg akartam már írni ezt a pár sort, és ez a szürke nyirkos decemberi hétvége alkalmat is ad rá.
 
Mindig is kishajóztam de évről-évre érett a gondolat, hogy meg kellene csinálni a kishajó vezetői vizsgát, mert így "kinyílik a világ". Édesapámék a kilencvenes években Kazincbarcikáról lejártak a Balatonra tanfolyamra, ami egy jó kalandnak tűnt -nyilván az is volt- de -és most ugorjunk a jelenbe- amikor felmerült, hogy kvázi helyben, azaz 15 perc autózásnyira lehetőség van erre, azonnal éltem a lehetőséggel, hogy letudjam lassan harminc éves elmaradásom: ne legyen korlát az a 10m2 összvitorla-felület. :)
 
Azt tartom, hogy igen is egy jolléval kell megtanulni vitorlázni, mert egy több tonnás nagyhajó már csak a tehetetlenségéből és elképesztően lusta reakcióiból fakadóan sem adja meg azt az élményt, azt a közvetlenséget, ami a vitorlázás fizikájának, dinamikájának megértését segíti. Ezért is hálás vagyok, hogy kissrác koromtól végigjártam a szamárlétrát, az pedig csak a ráadás, hogy egy hazai csapattal, miskolci, borsodi kötődésű egyesülettel szereztem meg a képesítést. Bár az elméleti vizsga felkészülésre már online is van lehetőség, egy kezdő vitorlázónak gyaroklati alapok elsajátításakor óriási előny, hogy nem kell szabadságot kivenni, szállást foglalni, utazni stb. 
 
Azoknak pedig, akik nem értik hogy hogy jön össze Borsod Megye a vitorlázással, (visszatérő élmény bármely balatoni kikötőben) gondoljanak csak Érdi Máriára :)
 
Köszi Bori, Májó!