A 2021. évi vitorlásszezon késve, május 15-én indult az MVSZ szokásos nagyhajós versenyével, amire a Windy-vel is beneveztünk. Korábban nem jártunk ezen a versenyen, a szorosnak tűnő szintidő és a gyenge szeles előrejelzés nem sok jót ígért, de már nagyon ki voltunk éhezve a versenyzésre, így úgy döntöttünk, hogy rajthoz állunk. Éppen a verseny előtti napon készült el az új könnyű szeles versenygénuánk a Hunsails alsóörsi műhelyében, amit ráadásul azonnal ki is szerettünk volna próbálni élesben. Lócival (a nagyobbik fiam, aki 14 évesen ifjúsági 420-as versenyző a BYC-ben) már pénteken mentünk is egy kört Alsóörs előtt az új vitorlával és megállapítottuk, hogy nagyon hatékony lesz kis szélben, bár nem vagyunk vele túl élesek. Próbálgattuk a trimmelését minden szélszögön és megállapítottuk, hogy sok tapasztalatot kell vele szerezni, hogy igazán a segítségünkre legyen. Erre is jó lesz a másnapi verseny.
A hajónk egy idősödő, de magát bomba formában tartó francia hölgy: Windy, egy Beneteau First 24-es, amelyet családi csapat visz. A nagyfiam kivételével mindenki a Deboti VSE tagja. A mostani versenyre a 11 éves kisebbik fiammal és a feleségemmel álltunk ki.
Mivel nincs balatoni nyaralónk és a hajó szolgál a család vízparti bázisául, így nekünk a versenyzés mindig a pakolással kezdődik. A billenő tűzhely, az ételek, a horgászfelszerelés, a takarítószerek, a hősugárzó, a hálózsákok (és még hosszan sorolhatnánk) mind felesleges súlyt jelentenek, így ezek mindig átkerülnek a kocsiba a versenynapokon.
Szombaton reggel a csapattal átbeszéltük a stratégiát. Az előrejelzés nagyjából azt mutatta, hogy kb. mindenhol lesz szél, csak a Balatonon nem. A grádiens déli szél megemelkedik a tó fölött, visszaforogva enyhe északi fuvallatokat és kiterjedt szélcsendes lavórokat eredményezve. A gyenge szél a déli parton marad meg jobban. Végül délután 3 és 4 óra között a déli szél leterjed a tóra, combosabb Bft. 4-5-ös széllel örvendeztetve meg majd a cél felé igyekvőket. Ezek alapján a terv az lett, hogy a déli oldali rajt után igyekszünk tovább a déli part felé húzni, nagyobb kört menve az első alsóörsi bója felé, igyekezve elkerülni a szélcsendes lavórokat, majd bízunk a csodában, hogy a délutáni erősödéssel még beérhetünk szintidőn belül. A tervvel felhívtam Bödör Gergőt, aki jelezte, hogy akár ez is lehet, de mivel a Balcsi tartogathat meglepetéseket, így majd a pályán meglátjuk mi lesz ténylegesen.
A rajtra 10-kor indultunk Alsóörsről. A reggeli keleti maradékával spivel kb. fél12-re értünk a füredi rajthoz. A rajt körüli kavarodásban összefutottunk a Cosinussal, rajta Gergővel, aki széles kézmozdulatokkal jelezte, hogy irány a déli part, szerinte is jó lesz az előre kieszelt széltaktika.
Kis hajóval jó helyen rajtolni igazi művészet. A NAU370-esek, a 75-ös cirkálók által zavart szélben nehézkesebben indultunk útnak, majd egy hosszú jobbcsapáson megtett takk után, amikor már ritkult a mezőny, elindultunk Dél felé. Sajnos mielőtt a tó közepére értünk volna az addig is gyenge szél teljesen elfogyott. Az északi part mellett is megállt a mezőny. Nekünk északról jött egy-egy apróbb fuvallat, amivel a tó felől lassan beértük, majd el is hagytuk a saját YS3-as mezőnyünket. A bója felé közeledve a gyenge szélben jött a hír, hogy a tihanyi bójánál befuttatják a mezőnyt. Ez jó hír lett volna, ha közben nem olyan végtelenül lassan halad a mezőny, hiszen így is reménytelennek tűnt, hogy bármikor odaérjünk Tihany elé, ahol 16.30-ig kellene beérnünk.
A bójához 15.30-kor, egyszerre ért a szélcsendben összetorlódott mezőny. A Nautik hajók, 8-as és 11 méteres OD-k, a 30-as és a 40-es cirkálók, Sudárok, Dolphinok, Reginák mind egyszerre értek Alsóörsre, ahol fél négy körül váratlanul kerekedett egy kis szél. Nem is olyan kicsi. Olyan 12-15 csomó körüli, amivel egy őrült vágta vette kezdetét Tihany felé. Mindenkinek a szintidőn belüli célba érés lett a tét.
Nekünk a vadonat új könnyű szeles, nagy hasú génua volt fent ebben a viszonylag nagy szélben, ami rendre lefektette a hajót. Gyorsan mérlegelni kellett, hogy mitévők legyünk. Ha kicseréljük, azzal annyi időt veszítünk, hogy biztos nem érünk oda Tihanyba egy óra alatt, ami kb. 10 km-es távot jelentett Alsóörstől. Ha fent hagyjuk, akkor nagyon dől a hajó, óriási az oldalcsúszása. Ha a fokkrollerrel kicsit betekerjük, akkor veszítünk az élességünkből. Egy NAU311-es mellettünk a vitorlacsere és a reffelés mellett döntött, ők jócskán lemaradtak. A másik oldalt egy Dolphin26-os betekert génuával próbálkozott, szemmel látható volt, hogy mennyit veszítettek az élességükből. Maradjon fent a könnyű szeles génua! Maximum kapaszkodunk, amikor nagyon lefekszik a hajó! A nem éppen ideálisnak mondható körülmények mellett is 5 és fél csomó körüli átlaggal vágtatott Windy. Szegény sokkal többet nem nagyon tud, így kapaszkodtunk, sottolgattunk az olykor 35-40 fokban dőlő hajón. Gyors matek: be lehet érni!
Még 30 percünk volt hátra a szintidőig, amikor megláttuk a bóját. Sokkal lejjebb van, mint gondoltuk, nem Öreg Tihany előtt ÉK-re, ahogy a versenykiírásban volt, hanem attól jóval délebbre. Ekkor jöttünk rá, hogy nem leszünk képesek egyetlen takkon odaérni a célba. De akkor hiába a 10 km/h óra körüli sebesség, a megtett utunk kicsit több lesz! Végül 20 méterre voltunk a céltól, amikor dudaszó kíséretében összeszedték a bóját és véget ért a verseny. Ha még két percet várnak…
A YS3 mezőnyében három hajó ért be szintidő belül. Ha az a 20 méter, ha pár perccel előbb jön meg a szél, ha nem ott van a bója, ha előbb észrevesszük és kevesebbet kell fordulnunk. És ha ebből a sok „ha”-ból csak egy is bejött volna, akkor talán az előnyszámunk miatt dobogóra is állhattunk volna. De ez most elmaradt. Reménytelen helyzetből álltunk fel, gyorsak voltunk a versenytársainkhoz képest, de gyakorlatlanok az új vitorlánkkal és hát a szerencse sem állt mellénk. Ilyen a vitorlás versenyzés és ilyen az állandóan a szintidővel küzdő Yardstick 3-as hajók világa. Bemelegítésnek nem volt rossz! Annyit megállapíthattunk, hogy tavaly óta nem lettünk rosszabbak. Remekül éreztük magunkat, hiszen jó volt újra nagy mezőnyben vitorlázni. Bizakodva nézünk a további versenyek elé.
A csapat tagjai: Tóth Máté, Szabó Ágnes, Tóth Márton
Jó szelet kíván a Deboti valamennyi Miskolc, Tiszaújváros, Debrecen, Sárospatak, Kazincbarcika, Nyíregyháza, Budapest körzetében és megannyi más helyen élő vitorlázó számára is!
